GUYANÁK

Pillangó nyomában

GUYANÁK

Pillangó nyomában

1. nap: Érkezés Francia Guyanába

Párizsi átszállással az esti órákban landolsz a Rochambeau repülõtéren. Egy kisbusz vár rád, ami a 40 kilométerre fekvõ Orpailleurs fogadóba visz. Függõágyadat már elõkészítették érkezésedre, így nincs más dolgod, csak venni egy frissítõ zuhanyt és leheverni a szabad ég alatt.

2. nap: Cacao Molokoi túra

Hátadon a zsákod és irány a Cacao Molokoi ösvény, ami másodlagos esõerdõkön halad keresztül. Sok madarat és rovart kaphatsz lencsevégre, ezért nem érdemes rohanni. Ne feledd, ez nem teljesítménytúra, bár a nap végére így is rendesen elkészülsz majd az erõddel. Délután érsz be Cacao falujába, ahol újra függõágy vár rád. A hûsítõ és várva várt zuhany után szétnézel az amúgy a laoszi hmongok által lakott városban. Inkább lesz délkelet-ázsiai hangulatod, mint dél-amerikai.

[Táv: 17 km; Menetidõ: 6 óra]

3. nap: Cacao - Cayenne - Kourou

Egy reggeli kisbusszal elhagyod Cacao városkáját és Francia Guyana fõvárosába, Cayenne-be igyekszel. Az 50 000 lelket számláló városka egyszerre francia, egyszerre karibi, egyszerre brazil. Furcsa hangulata van. A nevezetesebb épületeket a franciák építették, de az igazi élményt az utcákon lõdörgõ raszták, a napközben szambázó brazil bevándorlók és a piacoló kofák adják. Cayenne-re, mivel meglehetõsen pici, elég egy fél nap, ezért délután már Kourou nem túl impozáns városkája felé utazol. Elfoglalod a szállásod, majd irány a CNS, a francia ûrállomás, ahonnan a Föld mûholdjainak közel 2/3-át lövik fel. Elég valószínûtlen, hogy egy ilyennek pont szemtanúja légy, de attól még izgalmas megtekinteni a sárgolyó legaktívabb ûrállomását.

4. nap: Kourou - Îles du Salut

Emlékszel, mikor a Pillangót alakító Charlton Heston egy sötét zárkában kénytelen sínylõdni hónapokon keresztül. No és a leprások szigete meg van? Nos, ezek a szigetek az Îles du Salut, 15 kilométerre a partoktól. A fegyház 1947-ben bezárta kapuit, most piszok drága szálloda mûködik a helyén. Te azonban nem dõlsz be a börtõn fílinget kínáló prospektusoknak (bár betekintesz a börtönök mélyére), hanem St. Joseph szigetére igyekszel, hogy egy csendes öbölben verj tábort a csillagos ég alatt, ahogy egykor a leprások tették azt.

5. nap: Îles du Salut - Kourou

Az egész nap ott áll ellõtted, hogy élvezd a semmittevést a csendes kis öbölben. Csak naplementekor érkezik érted egy vitorlás, ami visszarepít Kourou nem túl kedves városába, hogy ott töltsd az éjszakát.

6. nap: Kourou - St. Laurent du Maroni

A reggeli órákban indulsz a Suriname-i határra, St. Laurent du Maroniba. Pillangó innen indult szökésnek a hondurasi Moszkító-partra. Itt áll máig, a ma már csak múzeumként üzelemelõ Elosztó Bázis, ahol az elítéltek arra vártak, hogy elszállítsák õket a fegyházakba. St Laurent-nek emellett több koloniális épülete is van, és helyi bárjai is hangulatosak.

7. nap: St. Laurent du Maroni - Albina - Paramaribo

A mai nap az utazásé. Átkelsz a határon Albinába, abba a városba, ahol csónak várt Pillangóra. Ma nem több puszta határátkelõnél, így buszra szállsz és irány Dél-Amerika egyik leghangulatosabb városa, Paramaribo. Parbo, ahogy a helyiek nevezik, egy igazi felüdülés az elmúlt napok nem túl kedves városai után. A belváros a Világörökség része. A 18. században épült holland koloniális épületeket máig gondosan karbantartják. Paramaribónál multikultibb város nem létezik. Suriname lakossága igen sokszínû, hiszen az indiánok és holland telepesek mellett nem csak feketék, de indiaiak, arabok és indonézek is megtalálhatók. Parbo az otthona a Föld legnagyobb fakatedrálisának, valamint ez az egyetlen olyan város, ahol a dzsámi és a zsinagóga telekszomszédok. Nagy hát a béke, de a nyüzsi is. Éjfél körül egyetemi gyakorlaton lévõ holland fiatalok ezrei lepik el az utcákat. Délután eljutsz egy helyi rumgyárba is, hogy megnézd, hogy készül a szívnek oly kedves alkoholos cukornádlé. Az éjszakát egy vendégházban töltöd.

8. nap: Paramaribo - Pokigron - Laduwani

Reggel kocsival dél felé veszed az irányt. Elhagyva Parbo agglomerációját, máris az esõerdõ mélyén találod magad, amit csak egy böszme bauxit üzem rondít el. 3 órás menet után érsz Pokigron falujába a Suriname folyó partján, ahol csónakba ülsz, majd 2 órás õserdei menet következik. Rengeteg madár kíséri az utadat. A klasszikus gázlómadarakon túl jégmadarak, papagájok, tukánok láthatók. Laduwani maroon falujában kötsz ki. A maroonok az afrikai pigmeusok leszármazottai. Hogy miként kerültek Dél-Amerikába, senki nem tudja, mivel kis méretük miatt alkalmatlanok a rabszolgaságra. Házaik olyanok, mint a Gyûrûk Urában a hobbitok házai, fehér emberként felegyenesedni sem tudsz bennük, ezért az éjszakát inkább függõágyban töltöd, a falu határán.

9. nap: Laduwani - Pokigron - Brownsberg Nemzeti Park

Reggel elköszönsz apró szállásadóidtól, majd visszatérsz a folyón Pokigronba, ahonnan kisbusszal Brownswegbe utazol. A Brownsberg Nemzeti Park Suriname elsõ nemzeti parkja volt, máig ez vonzza a legtöbb látogatót, könnyû megközelítése miatt. Brownsweg falujába egy parkõr jön érted, aki felvisz az 500 méter magasan fekvõ állomásra. Felkötöd a függõágyadat, majd felsétálsz a közeli kilátóba, ahonnan belátni az egész Brokopondo-tavat. A helyi kis kocsmában kipróbálhatsz egy õsi holland játékot, amibõl akár bajnokságot is rendezhetsz túratársaiddal (a kocsma tulaját nem érdemes bevenni, úgyis rommá ver mindenkit).

10. nap: Brownsberg Nemzeti Park - Paramaribo

Reggeli után õserdei túrára indulsz. A cél két vízesés, a Leo és az Irene val felkeresése. A Leot könnyû megközelíteni, az Irene azonban jóval messzebb van, ráadásul visszafelé igazán izzasztó menetre készülhetsz. Ettõl függetlenül nem érdemes kihagyni, mert a vízesés alatt lezuhanyozhatsz, amit csak kevés helyen tehetsz meg hasonló körülmények között. Délben levisznek a parkõrök a faluba, ahonnan visszatérsz Paramaribóba. Az estét a szokott vendégházban töltöd majd.

[Táv: 8 km; Szint fel: 300 m, le: 300 m; Menetidõ: 3 óra]

11. nap: Paramaribo - Neuw Nickerie - Georgetown

Kora hajnalban, 6 óra magasságban indul a buszod a guyanai határra, Neuw Nickerie-be. Tõle 20 kilométerre áll egy komp, ami csak rád vár. Átesel a hosszadalmas határátlépési ceremónián, majd folytatod utadat Georgetownba, Guyana fõvárosába. Délután 2 körül érkezel meg. Elfoglalod a szállásod, majd irány a nem túl impozáns város. A Starboek piac igen hangulatos, a városháza pedig szép, de ennél többre ne számíts. Este pedig ki ne menj az utcára, Georgetown nem az a hely, ahol biztonságban vagy.

12. nap: Georgetown - Kaieteur-vízesés

Túrád csúcspontjához érkeztél. Kisgépre szállsz és irány az Ayanganna tepui árnyékában megbúvó Kaieteur-vízesés, a Föld legnagyobb egylépcsõs vízesése. Több mint 240 méter magas, vízhozama bõséges, így mindig van mit nézni. A géped nem messze a vízeséstõl tesz le, ahol elfoglalod a szállásod, most is függõágyban, majd 20 perces séta után egy kiszögellésre érsz, ahonnan nem csak a vízesést, de az egész völgyet belátni. Életed egyik legszebb látványa ez. Délután leereszkedhetsz a vízesés lábához, de megmártózni szigorúan tilos, különben soha többé nem fürdesz.

13. nap: Kaieteur-vízesés - Orinduik-vízesés - Georgetown

Napfelkeltére újra a kiszögellésen vagy, majd leszereled a függõágyadat, fürdõruhára váltasz, és abban ülsz fel a gépre. A gép ablakából mégegyszer megtekintheted a zuhatagot, majd negyed óra múlva újra landolsz, ezúttal a brazil határon. Az Orinduik-vízesés sokkal kisebb, mint a Kaieteur, de cserébe úszhatsz egyet az árnyékában. Méltó lezárása ez két hetes Guyanákon tett utazásodnak. 2000 kilométer van mögötted. Pillangó börtöneitõl indultál, érintetted a Föld legaktívabb ûrállomását, együtt aludtál maroon pigmeusokkal az õserdõ mélyén, majd láttad a Föld egyik legszebb vízesését. Kell ennél több? Délután visszatérsz Georgetownba.

14-15. nap: Utazás haza

A reggeli órákban indul a géped haza Barbados és London érintésével, ahová másnap napközben érkezel meg.

GUYANÁK

Pillangó nyomában

Felszerelés

A túrára a következő felszereléssel készülj:

• nagy hátizsák: minimum 60 literes. Vízálló lepel legyen hozzá.
  
• kis hátizsák: a nagy hátizsákot a dzsungeltúra alatt nem kell magaddal cipeld, de egy kis zsák kajának, víznek, váltáscuccnak kell.
• függőágy: helyben beszerezhető a piacon. Vezetőd a túra előtt megveszi neked, ha igényled, ára 35-40 US$. Ha nem tudsz függőágyban aludni, hozhatsz sátrat is.
  
• szúnyogháló: az erdőben szúnyogháló nélkül aludni felelőtlenség. Ezt vezetőd a függőággyal együtt megveszi neked, ára kb. 10 US$.
• kötelek: a függőágyat ki kell kötni. 2x4 méter kötél kell hozzá, ezt hozhatod otthonról, de helyben is beszerezhető pár dollárért. A szúnyoghálóhoz kell madzag. Néhány méter spárgát hozz magaddal.
• hálózsák: az őserdőben éjszaka nincs meleg. Ezért elengedhetetlen egy vékony nyári hálózsák.
  
• esőkabát: az őserdőben ne vedd fel, de csónakázás és városi séták alkalmával jól jöhet. A legegyszerűbb 500 forintos kínai vacak is megteszi.
  
• túracipő: egy kényelmes túracipő megteszi.
  
• túrazokni: 3-4 pár túrázásra kifejlesztett zokni.
  
• egyéb ruhaneműk: 1-2 pulóver, rövid nadrág, pólók
  
• elektromos cuccok: fejlámpa, fényképezőgép, elemtöltő, pótaksik
  
• étkészlet: tányér, bögre, bicska
  
• egészségügyi csomag: kötszer, sebtapasz, sebfertőtlenítő, fájdalom- és lázcsillapító, hasfogó, görcsoldó, víztisztító, stb.

Amivel nem kell készülj:

• gázfőző: Suriname-ban ezidáig nem leltünk olyan boltra, ahol kapható lenne kemping gázpalack, ezért a főzőfej is felesleges volt mindig. Továbbá a túrák alatt kondérban főzünk nyílt tűzön, ezért nincs rá szükség.

Földrajzi fekvés

A három Guyana természetföldrajzilag nagyon hasonló, egyedül Guyana lóg ki egy picikét. A partvidék sok helyen mangrovés, homokos strandok csak Francia Guyanában vannak, valamint Suriname-ban a Galibi Nemzeti Park területén. A tenger sehol sem olyan, mint a Karib-tengeren, éppen ezért nem is alakult ki a szállodáztatás. A 30-60 kilométer széles parti sáv mögött Francia Guyanában és Suriname-ban esõerdõ húzódik, ez alól kivétel a Suriname-Guyana határvidék, ahol szavannás a vidék. A brazil határvidékig végig esõerdõk húzódnak, mind három ország összterületének 60-80%-a dzsungel. Guyana déli szeglete, az ország közel egyharmada füves szavanna. Guyana északnyugati területe lápvidék, míg a venezuelai határvidék déli részét a guyanai õsmasszívumból visszamaradó tepuik borítják. Ennek az õsmasszívumnak Suriname-ban és Francia Guyanában is vannak nyomai. Guyana az otthona a Föld legmagasabb egy lépcsõs vízesésének, a Kaieteur-vízesésnek.

Időjárás

A három ország éghajlata nagyon hasonló. A partvidék igen forró és párás, az õserdei területek picit hûvõsebbek, de csapadékosabbak. A Rupununi szavanna Guyanában szélsõséges. Napközben a 40 fok sem ritka, esténként 15 fok alá is csökkenhet a hõmérséklet, folyton erõs a szél. Guyanában a tepuik tetején napközben csak 20, esténként 5-10 fok a normális, van, hogy napokig nem süt ki a nap

Élelem és víz

Mivel ezek az országok igen multikultik, ezért rendkívül sokszínû a felhozatal. A legjobbakat Paramaribóban eheted, ahol a kínai, indonéz és európai ízek találkoznak. A rizs mellett a kaszava igen népszerû alapanyag, ami a yukkához hasonló gumós növény. Az éttermi étkezés nem olcsó. Francia Guyanában egy átlag étterembõl 10-15 euró alatt nem jössz ki, Suriname-ban már 6-7 dollárért is ehetsz, Guyanában néhol az 5 dollár is elég.

Mind a három ország sörivó nemzet, úgyhogy ne lepõdj meg, ha a buszsofõr a pihenõben nem üdítõvel múlasztja a szomját. Amíg Suriname-ban mindenki az Amstel-klón Parbót issza, addig Guyanában és Francia Guyanában nagyobb a választék. Suriname-ban és Guyanában 1-2 dollár egy sör ára, Francia Guyanában azonban sehol nem úszod meg 3 euró alatt, jobb bárokban akár 5-6 euró is lehet egy üveg. A rum ugyancsak népszerû ital. A térség legismertebb márkája a Suriname-i Borgoe, ami kifejezetten nem rossz és olcsó. Az amerindián törzsek és a maroon pigmeusok között belekóstolhatsz a parakariba, ami kaszavából készül erjesztéssel, valamint Dél-Guyanában a jambu gyümölcsbõl készült borba.

Utazás

A repülőút Párizson keresztül történik, visszafelé Barbados és London érintésével érsz haza. Helyben többnyire helyi közlekedési eszközöket veszel majd igénybe. Amíg van út, buszokkal, valamint irány taxikkal utazol. A Kieteur-vízesést repülõvel éred el.

Költőpénz

Francia Guyana pénzneme az euró, Suriname pénzneme a Suriname-i dollár (SRD). 1 US$ = kb. 3,3 SRD. Guyana pénzneme a guyanai dollár (GD). 1 US$ = 200 GD, ez kb. 10 éve változatlan árfolyam.

Dollárt és eurót mindenhol váltanak, de Guyanában jobban jársz a dollárral. Legjobb, ha eurót és dollárt is viszel ki magaddal. Bankkártyát pénzkivételre csak Francia Guyanában használhatsz, Suriname-ban és Guyanában csak vásárlás esetén veheted igénybe, de nagyon ritka, hogy találj ilyen helyet, fõleg Guyanában. Az utazási csekk kihozatalát nem ajánljuk.

Francia Guyana nagyon drága ország. Ne francia árakkal számolj, sokkal inkább skandináv árakkal. Suriname közel Magyarország árszínvonalú, annál talán valamivel drágább, míg Guyana egy árnyalattal olcsóbb, de nem mindenhol. A Guyanák nem kézmûves termékeikrõl híresek, ezek közül csak az amerindiánok kivételek. Az õ fonott áruikat fõvárosi kis boltokban lehet megtalálni, a legolcsóbban Georgetownban.

Áram, kommunikáció, GPS

A Guyanákon 110 V a hálózati feszültség. A mai elektromos készülékek általában már működnek ezzel a feszültséggel is, de teljesítményük alacsonyabb. Áram a lakott településeken lesz, az Iles du Salut, a Brownsberg Nemzeti Park és a Kaieteur -vízesés területén azonban nem, de ha tölteni akarsz, akkor ajánljuk a napelemes elemtöltőt, ami elektromos szaküzletekben kapható és interneten rendelhető. Forma átalakítóra Guyana miatt lehet szükséged, Suriname-ban és Francia Guyanában európai a csatlakozó. Az amerikai típus használható csatlakozó bármely elektromos szaküzletben beszerezhető 1000-2000 forintért. Repülőtéren is kapható.

Francia Guyana hívószáma 594, Surinamé 597, Guyanáé 592. A vezetékes hívás ára internetkávézókból újabban egyre kedvezőbb. A mobilhívás ára azonban drága. Olcsóbb megoldás, ha kártyafüggetlen telefont hozol ki magaddal, amibe helyben vásárolsz kártyát. Fontos, hogy a telefonod legyen háromsávos, mégpedig olyan, ami bírja az 1900-as sávot (van olyan 3 sávos telefon, ami a klasszikus 900 és 1800 mellett a 2100-as sávon működik, az nem jó). Az őserdei területeken nincsen jel.

A Guyanákon minden nagyobb településen van internetkávézó. A normál tarifa óránként 1,5-2 US$, sávszélességben azonban nagyok az eltérések, ezért ha képeket szeretnél képmegosztókra feltölteni, mindig kérdezz rá a sebességre. A legtöbb helyen van lehetőség DVD és CD írásra, azonban tapasztalat, hogy sok helyen nem értenek hozzá, ezért jobb, ha magad csinálod. Az őserdő mélyén nem lesz internet elérés.

Jó felbontású GPS térképeket egyelőre nehéz beszerezni, de mint minden, ez is változik. Interneten kutakodj, helyben nem lesz túl sok időd felkutatni a lehetőségeket.

Veszélyek

Veszélyekből Dél-Amerikában van elég, de ezek többsége nem a természetből származik. Leginkább Guyanában komoly gondot okoz a zsebesek jelenléte, éppen ezért nagy értékeket ne tarts olyan helyen, ahonnan az könnyen elvihető. Fényképezőgép a nyakba legyen akasztva, a hátizsákodat - főleg buszokon - fogd az öledbe vagy hordd a hasadon. A dugipénzt oszd szét több részletre és rejtsd el különböző helyeken. A zsebedben csak éppen aktuális költőpénz legyen, amit a legjobb olyan övben hordani, amin van zseb. Erőszakos fellépésekre nem kell számítani. A hölgyek kaphatnak megjegyzéseket.

Természeti veszélyek főként az őserdei túrákon adódhatnak. Többször volt probléma a skorpió a bakancsban vagy zokniban. Minden éjjel kösd fel a bakancsot egy ágra, reggel pedig gondosan rázz ki belőle mindent. Semmit ne hagyj éjszakára a földön.  Veszélyt jelentenek a k a szúnyogok, amik maláriát, lakott települések körül Dengue-lázt terjeszthetnek. Ezen kívül találkozhatsz különféle pókokkal és darazsakkal, amiknek csípése ugyancsak fájdalmas lehet. Dél-Amerika őserdeinek tipikus rovara a mandiga, azaz az óriás hangya, aminek csípése nagyon fájdalmas. A jaguártól és egyéb macskaféléktől ne tarts, nem támadnak emberre. A folyókban vannak krokodilok, de emberre támadást eddig nem regisztráltak.

Higiénia

A Guyanákon a higiéniás szint nem rossz. A városi szállók tiszták, de egyszerűek lesznek. Melegvíz nem nagyon lesz, de ez nem lesz kellemetlen, mert a nagy hőségben nem is nagyon vágysz majd rá. Francia Guyanában és Suriname-ban a csapvíz fogyasztható. Az étkezéssel nem szokott gond lenni, még a kis éttermek is biztonságosak, tiszták. A kórházak tiszták és modernek, de vidéken jobb, ha a piócás emberhez fordulsz.

Oltások, gyógyszerek

Kötelező oltás nincs a térségbe, azonban erősen ajánlott a Hepatitis A+B kombinált, a Tetanusz és a Sárgaláz oltások beadatása. Ezek beadását legkésőbb 1 hónappal az utazás előtt meg kell kezdeni. A Guyanák malária által fertőzött terület, ezért nem árt, ha iratsz fel a háziorvossal egy doboz Delagilt (a Malarón és a Lariam szedését nagyon nem ajánljuk). Ezzel kapcsolatban nézz körbe az Országos Epidemiológiai Központ honlapján.

A védőoltásokról és a maláriáról részletesebben itt olvashatsz

Időeltolódás és vízum

Francia Guyanában és Suriname-ban a közép-európai zónához képest -4 óra az eltérés, Guyanában -5.

Francia Guyana az Európai Unió része, Guyanába magyar állampolgárnak nem kell vízum. Suriname azonban vízumköteles. A vízumot csak Belgiumban és Hollandiában lehet igényelni, vagy vállalni az útlevél és pénz kipostázását, de ez nem biztonságos. A kiállítási idõ fél nap. A vízum ára kb. 50 EUR. A vízumügyintézést további 50 EUR kezelési költség fejében átvállaljuk (minimum 4 útlevél esetén). Georgetownban van reptéri adó, ami 20 US$. Olykor belefoglalják a repülõjegy árába, erre hazainduláskor kérdezz rá a becsekkoláskor.

GUYANÁK

Pillangó nyomában

GUYANÁK

Pillangó nyomában

GUYANÁK

Pillangó nyomában

GUYANÁK

Pillangó nyomában

GUYANÁK

Pillangó nyomában