Dariénben jártam... Ha beszélsz valakivel, aki utazgatott Közép-Amerikában vagy Kolumbiában, az nem fog normálisnak nézni. Darién neve kétségkívül rosszul cseng, ugyanis Panama ezen vidéke az örökös kolumbiai gerillaharcok és drogtermesztők színhelye. Nem őrültünk meg, természetesen mi sem szeretnénk magunkat szétlövetni, szigorúan olyan vidékre kalauzolunk el, ami biztonságos. Mivel a Darién szó hallatán mindenkit elfog a rettegés, ezért csak igen kevesen vágnak neki ennek a csodálatos vidéknek. Eldugott indiántörzsekkel találkozhatsz a Rio Balsas mentén, akik máig félpucéran járnak-kelnek az őserdőben. Igazi felfedezőnek érezheted magad a turizmus előtt kapuit csak most nyitogató térségben, ahol még nem kell átélned az eszetlen erdőirtás okozta sokkot. Ősi indiáncsónakkal utazol, amiben semmi más dolgod nincs, csak rácsodálkozni a természetre. Ezután jöhet a pihenés egy fehérhomokos trópusi szigeten, ahol a roppant zárkózott, de hagyományaikat máig élő népcsoport, a kunák fogadnak.
Ha 2010. november 1-ig jelentkezel a túrára, nyerhetsz vele egy csodaszép machetét bőrtokban!
Túraköltség tartalmazza: a szállások díját (7 éjszaka hostelben, 7 éjszaka függőágyban), a helyi közlekedés díját, az engedélyeket, a transzfereket, a túravezetést.
Túraköltség nem tartalmazza: a repülőjegyet, a reptéri adókat (10 US$), az étkezéseket, a városi taxik árát, a függőágy és szúnyogháló árát (kb. 35-40 US$), a különprogramok árát, az oltások és gyógyszerek árát, az utasbiztosítást.
PANAMA
Darién elfeledett törzsei
1. nap: Budapest - Amszterdam - Houston/Newark - Panamaváros
Egész napos repülőút után érkezel meg Latin-Amerika egyik legszebb és legmodernebb fővárosába, Panamavárosba. A repülőtérről menetrendszerinti busszal mész a városig, ahonnan egy csendes óvásrosi hostelbe taxizol.
2. nap: Panamaváros - Ipetí/Bahu Pono
Kora reggel körbejárod Panamaváros óvárosi részét, Casco Viejót. A kubai Havannára megtévesztésig hasonló városrészt az elmúlt években kezdték el felújítani, így háttérben a 100 emeletes felhőkarcolókkal és a teljes modern városrésszel igazán impozáns látványt nyújt. A Plaza de Francia-ról csodás kilátás nyílik a Panama-csatorna bejáratára és az Amerika-hídra. Kora délután buszba ülsz és kb. 4 órát utazol Ipetí falujába, melyet északról a Bayano-tó, délről a Majé-hegység határol. Ez a falucska az első embera-wounan település Darién felé, bár a határvidék még messze van. Mivel Ipetí távol esik az "őshazától", így komoly kultúravesztésen esett át az elmúlt évtizedekben. A fiatalok már nem beszélik az emberát, népviseletüket is Kínában gyártják, hagyományaikat azonban még őrzik táncestek formájában. A falu kultúrházában szállásolod el magad, függőágyban, vagy hagyományos módon a padlón aludva. Este táncestet tartanak a kedvedért, tradícionális halvacsorát főznek. Bár színház az egész, tökéletes bevezetés ez Darién felfedezése előtt.
3. nap: Ipetí - Cerro Lasumbona (1100 m) - Ipetí
A mai napon túrázni indulsz a Majé-hegységbe. Tradícionális embera kenuba pattansz, amivel kb. egy órán át evezel felfelé az Ipetí-folyón. Innen kb. 4-5 órás gyalogtúrára indulsz a hegyvidék egyik legszebb csúcsára, a közel 1100 méter magas Cerro Lasumbonára. Az első egy-két órában ranchek között haladsz el, majd megkezded az emelkedést egy ritkán járt ösvényen. A déli órákban érsz fel a csúcsra, ahonnan csodás kilátás nyílik a Csendes-óceánra és az annak partján fekvő apró halászfalvakra, valamint a Bayano-tóra. Közel 3 óra alatt ereszkedsz vissza a faluba, ahol az éjszakát töltöd.
[Táv: 15 km, Szint: 850 m, Menetidő: 8 óra]
4. nap: Ipetí - Puerto Quimba - La Palma - La Marea
Összepakolsz, majd kisétálsz a főútra, ahonnan a buszod indul Darién felé. Ha van kedved, még ellátogathtsz Ipetí kunák által lakott részébe. Érdekes, hogy amíg az emberák és wounanok félpucéran, szoknyában járnak, addig a kunák tetőtől talpig fel vannak öltözve. A kuna zárkózott népcsoport, de velük jobban csak a túra végén ismerkedsz majd meg. Ipetíből Metetíbe, onnan pedig Puerto Quimbába buszozol. Az apró halászfaluból indulnak a csónakok La Palmába, ahová alig 20 perces csónakázás után érkezel. Bár La Palmában alig 4000-en élnek, mégis ez a városka egész Darién tartomány fővárosa. Bevásárolsz a következő 1 hétre, majd indiáncsónakba ülsz, s irány La Marea faluja, ahová újabb 2 óra az út, kezdetben a Rio Tuirán, majd a La Mareán. Ez a falucska már igazi embera település, nem csupán demóindiánok lakják. A helyi asszonyok nem a turisták kedvéért festik ki magukat, hanem hagyományaik miatt. A nőkön többnyire csak szoknya van, bár az utóbbi 10 évben egyre többen kezdtek felülre is ruhát húzni. Az éjszakát, ahogyan Ipetíben, itt is a földön töltöd, de ezúttal családoknál elszállásolva.
5. nap: La Marea
A mai napot La Marea és környékén töltöd. A falutól 20 percnyi sétára látható egy vízesés egy hangulatos kanyon végén. Innen újabb 40 perc sétára kisebb vízesések tűnnek fel, ahol megmártózhatsz. La Marea fölött emelkedik egy aprócska domb, aminek a tetejéről kora délután szép kilátás nyílik egész Dariénre. Délután részese leszel a falu táncosainak a bemutatóján, majd igény szerint az embera asszonyok Téged is befestenek törzsi színeikbe. Részese lehetsz a mindennapjaiknak, láthatod, ahogyan kézműves tárgyaikat készítik, rizst hantolnak, chichát főznek vagy rákásznak a folyóban. Az éjszakát ismét a földön töltöd egy embera házban.
6. nap: La Marea - Chuletí
Hosszú és fáradtságos túra vár Rád a mai napon. Néhány éve az emberák ösvényt vágtak az őserdőbe, hogy szárazföldi összeköttetést teremtsenek a chuleti wounan indiántörzzsel. A wounanok és az emberák évszázadok óta élnek egymás mellett. Kultúrájuk igazából ugyanaz, nyelvük mégis teljesen eltér egymástól. A túra elsődleges esőerdőkőn vezet keresztül, ahol jó eséllyel láthatsz pókmajmokat. Bár az ösvény futása látható, nem túl tiszta, mert a helyiek ritkán használják. Légy óvatos a kígyókkal! Dél magasságában futsz be Chuletíbe, ahol egy raktárhelyiségben szállásolod el magad függőágyban. Amint az asszonyok megpillantanak Téged, azonnal átvedlenek népviseletbe. A tánc megcsodálása most sem maradhat el...
[Táv: 18 km, Menetidő: 4-5 óra]
7. nap: Chuletí - Tucutí - Pueblo Nuevo
A mai napon megérkezel a Darién Nemzeti Park területére. A Rio Balsason csónakázol fel egész közel a kolumbiai határhoz, Pueblo Nuevo falujáig. Közben megállsz egy rövid időre Tucutíba. Ezt a települést feketék lakják, s mivel itt van áram, így ihatsz egy hideg sört vagy üdítőt az egyik boltban. Sok látnivalóval a település nem szolgál, de ez az utolsó hely, ahol bevásárolhatsz a következő napok dzsungeltúráira. Pueblo Nuevo a folyó partján fekszik egy domb oldalában. A helyi casique, azaz törzsfőnök, Salasar, egy 70-es éveinek a végén járó öregúr. Nagyon kedves és segítőkész. Amint betoppanunk, az asszonyokat megkéri, hogy táncoljanak nekünk. Kikerülhetetlen, megint végignézed, ahogy eljárják madártáncukat. A délután a pihenésé és a fürdőzésé. Az éjszakát a falu iskolájában töltöd.
8. nap: Pueblo Nuevo - Llano Bonito - Galilea - Manené - Pirre-hegység
Egész napos gyalogtúrára indulsz a Pirre hegységbe. Először átcsónakázol a közeli Llano Bonitóba, majd onnan vezetőddel Manené falujába sétálsz, hogy leadd az adataidat a panamai rendőrség utolsó bázisán. Nem kell megrémülni, bár a bázis lőárkokkal és géppuskákkal van teletűzdelve, errefelé igen ritka a gerillatevékenység. Manenéből indul az ösvény a Pirre-hegység mélyére. A cél, hogy holnap felérj a Cerro Pirrére, ezért azonban ma egész nap túráznod kell. Folyókon kelsz át, kanyonokon vágsz át, vízesések alatt hűsíted magad. Az élővilág csodálatos. Arapapagájok, tukánok és csupa olyan madárfaj, ami a világon csak itt látható. Pók- és bőgőmajmok ugrálnak a fán, ormányosmedvék és agutik szaladgálnak az aljnövényzetben. Az ösvény itt is elég elhanyagolt, ezért vezetőid keményen vágják majd előtted az utat. Éjszakára kialakítunk egy táborhelyet, ahol függőágyakban töltjük majd az éjszakát.
[Táv: 24 km, Menetidő: 7 óra]
9. nap: Cerro Pirre
A mai napon rövidebb táv vár Rád. Lassan eléred a köderdők szintjét. Megváltozik a táj, megváltoznak a növények. Hűvösebb lesz, de magasabb a páratartalom. 1200 méter magasan jársz, ez a Pirre-hegység csúcsa. Az éjszakát itt is öltheted, de ha félsz a hidegtől, akkor leereszkedhetsz pár száz méterrel lejjebb.
[Táv: 19 km, Menetidő: 6 óra]
10. nap: Cana
Cana! Korábban az itt megbúvó arany miatt csengett jól ez a név, ma elsősorban madarászok keresik fel. Ennek az az oka, hogy ebben a völgyben közel 1000 madárfaj figyelhető meg, aminél a Földön csupán egy-két hely büszkélkedhet jobb mutatóval. Nem utolsó sorban Cana az aranyfejű quetzal egyetlen megmaradt menedéke. A környező hegyek látványa és az állandó madárzaj elvarázsolja az embert. A misztikumhoz a közeli bányák és a hátrahagyott, bemohásodott csillék is rátesznek egy lapáttal. Kora délután futsz be az ANAM itteni épületéhez, aminek közelében tábort versz. A délután az ejtőzésé és az állatvilág csodálásáé.
[Táv: 21 km, Menetidő: 6 óra]
11. nap: Boca del Cupe
Hosszú és kimerítő gyaloglás vár Rád vissza a civilizációba. Az ösvény innentől jól járható, de a távolság sok lesz, úgyhogy kösd fel a gatyád. Ráadásul ez a zóna nem veszélytelen a gerilláktól, úgyhogy ha zűr van a térségben, akkor a Cerro Pirréről azonnal Piji Baisal vesszük az irányt. Boca del Cupe már biztonságos. Többnyire feketék lakják, de sok emberával és wounannal is találkozhatsz. Az éjszakát töltheted itt is függőágyban, de a faluban van egy kis motel, igaz, nem valami tiszta.
Boca del Cupéból csónakkal folytatod az utadat vissza Pinoganába, onnan pedig Yavizába. Hajnalok hajnalán indulsz, hogy a reggeli buszt elérd Panamavárosba, ahová az esti órákban érkezel.
13. nap: Panamaváros - El Llano - Comarca de Kuna Yala - Isla Robinson
Csodás őserdei dzsiptúrára indulsz a mai hajnalon. 4x4 furgon platóján utazol 4 órát, keresztül a San Blas-hegységen, hogy elérd a Karib-tenger partját. Több helyen le kell szállj a kocsiról és segítened kell kitolni a térdig érő sárból a járműt. Ez Panama egyetlen szárazföldi útja, amin eljuthatsz a kunák lakhelyére, a San Blas-szigetekre, más néven a Comarca de Kuna Yalához. A kora délelőtti órákban éred el a tengerpartot, ahonnan csónakkal utazol a festői szépségű trópusi szigetre, Isla Robinsonra. A kunáknak autonómiájuk és saját törvényeik vannak, amiket be kell tarts. Nem sétálhatsz lakott településeken csak hosszú nadrágban és ingben, fotózni csak engedéllyel fotózhatsz, akkor is csak 1 $-ért. Ettől függetlenül a sziget álomszép. Szállásod egy egyszerű bungalóban lesz közel a parthoz, a bárban pedig állandó a bulihangulat.
14. nap: Isla Robinson és a Rio Sidra régió
Fehérhomok, pálmafák és örökös napsütés. Ez fogad bármely szigeten a térség 400 szigetén, amikből alig két tucat lakott csupán. A koránkelők délelőtt élvezhetik a Karib-tenger hűsítő vizét, délután azonban a csapat összecuccol és egy közeli lakatlan szigetre csónakázik. Nem lesz rajtad és túratársaidon kívül senki sem a szigeten. Függőágyadat felkötöd két pálma közé, pecázhatsz és snorkelezhetsz. Az éjszakát a szigeten töltöd.
15. nap: Isla Robinson és a Rio Sidra régió
Délelőtt ellátogatsz egy közeli szigetre, ahol megfigyelheted a kunák hétköznapjait. A nők klasszikus népviseletben tündökölnek, szoknyában, derékkötőben, sokaknak az orrában máig aranykarika látható. Fotózni csak engedéllyel lehet és csak finoman, ugyanis a kunák - hiába fizetted ki az engedélyeket - bármikor kitilthatnak a szigetekről. Házaikat csak távolról szemlélheted, be nem igazán engedik a turistát. Idegennek fogod magad érezni, de csodálni fogod, hogyan élik 1000 éves életüket a 21. században. Délután visszatérsz Isla Robinsonra.
16. nap: Comarca de Kuna Yala - El Llano - Panamaváros
Csónakkal visszatérsz a szárazföldre, majd azon az úton, amin jöttél, visszatérsz Panamavárosba. Délután elmehetsz várost nézni, rácsodálkozhatsz a 100 emeletes felhőkarcolókra, vagy meglátogathatod Panama Viejót, amit 1671-ben Henry Morgan felégetett, amiután a városlakók megalapították az új Panamavárost, a mai Cascó Viejót. A romokat az elmúlt évtizedekben látogathatóvá tették, így a város elsőszámú turistaszenzációjának számítanak a csatorna mellett.
17-18. nap: Panamaváros - Houston/Newark - Amszterdam - Budapest
A reggeli órákban indul a géped Panamvárosból, ahonnan legkevesebb két átszállás után másnap kora délután érkezel meg Budapestre.
PANAMA
Darién elfeledett törzsei
Felszerelés
A túrára a következő felszereléssel készülj:
nagy hátizsák: minimum 60 literes. Vízálló lepel legyen hozzá. A csónakázás idején nem mozgatod sokat.
függőágy: helyben beszerezhető a piacon. Vezetőd a túra előtt megveszi neked, ha igényled, ára 20-25 US$. Ha nem tudsz függőágyban aludni, hozhatsz sátrat is, de aludhatsz az indiánokkal együtt a földön.
szúnyogháló: az erdőben szúnyogháló nélkül aludni felelőtlenség. Ezt vezetőd a függőággyal együtt megveszi neked, ára kb. 10 US$. Ha vállalod a földön alvást, akkor szerezz be egy hálós sapkát.
kötelek: a függőágyat ki kell kötni. 2x4 méter kötél kell hozzá, ezt hozhatod otthonról, de helyben is beszerezhető pár dollárért. A szúnyoghálóhoz kell madzag. Néhány méter spárgát hozz magaddal.
hálózsák: az őserdőben éjszaka nincs meleg. Ezért elengedhetetlen egy vékony nyári hálózsák.
esőkabát: az őserdőben ne vedd fel, de csónakázás és városi séták alkalmával jól jöhet. A legegyszerűbb 500 forintos kínai vacak is megteszi.
túranadrág:nem feltétlen muszáj drága túranadrágot vásárolnod, a farmer is megteszi. Azért kell, mert az erdőben sok a szúnyog, és bár izzadni fogsz benne rendesen, még mindig jobb, mint a rengeteg csípés.
bakancs: a legkényesebb kérdés. Sajnos őserdőjáró bakancsot ezidáig nem fejlesztettek ki, a helyiek gumicsizmában járnak-kelnek. Hozz egy jól szellőző, könnyen kimosható és szárítható magasszárú bakancsot.
túrazokni: 3-4 pár túrázásra kifejlesztett zokni.
egyéb ruhaneműk:1-2 pulóver, rövid nadrág, pólók
elektromos cuccok:fejlámpa, fényképezőgép, (napelemes )elemtöltő, pótaksik
étkészlet: tányér, bögre, bicska
egészségügyi csomag: kötszer, sebtapasz, sebfertőtlenítő, fájdalom- és lázcsillapító, hasfogó, görcsoldó, víztisztító, stb.
Amivel nem kell készülj:
gázfőző: Panamában ezidáig nem leltünk olyan boltra, ahol kapható lenne kemping gázpalack, ezért a főzőfej is felesleges volt mindig. Minden éjszakát faluban töltünk, ahol az indiánok főznek ránk.
kis hátizsák: Ne hozd magaddal, mert a gyalogtúrák alatt a nagy zsákod is magaddal kell cipeld.
Földrajzi fekvés
Panama a földhíd országai közül a legkeskenyebb, területe valamivel több mint 78 000 négyzetkilométer. Hossza eléri az 1000 kilométert, de a Panama-csatornánál a szélessége nincs 60 km. Mindössze 3 millióan lakják, a lakosság több mint fele a fővárosban, 90%-a pedig a csatorna körül él. Az ország közel több mint felét esőerdő borítja, amivel kiemelkedik a többi közép-amerikai ország közül. A Panama-csatornát 1899-ben adták át, de az elmúlt 110 évben nagyon ügyeltek arra, hogy a természet ne szenvedjen kárt. Ezért fordulhat elő az, hogy másfél órára a fővárostól máig félpucéran szaladgáló indiánokkal találkozhatsz az erdőben. Az ország legmagasabb pontja a Barú-vulkán, ami a Központi-Kordillera nyugati végében fekszik. A hegység átlagmagassága 1500 méter, legmagasabb csúcsai elérik a 2500 méteres magasságot. Darién a Föld egyik legvadabb őserdőjének az otthona, nem véletlenül itt rejtőznek a kolumbiai gerillák. A Limón- és a Pirre-hegység egyedülálló a maga nemében, a közéjük szoruló Cana a Föld 5 legfontosabb madármegfigyelő vidéke közé tartozik.
Időjárás
A száraz évszak februártól áprilisig tart. Eső ettől függetlenül ekkor is jöhet. A nappali hőmérséklet akár 40°C is lehet, az erdő mélyén valamivel hűvösebb lesz, de ott a magas páratartalom miatt többnek fogod érezni. Az éjszakák az erdő mélyén hűvösek lehetnek, akár 15°C alá is süllyedhet a hőmérő higanyszála, ezért készülj legalább egy pulcsival. A köderdei területeken valamivel alacsonyabb lesz a hőmérséklet, főleg az éjszaka lehet vacogós.
Élelem és víz
Panamában lehet egész Közép-Amerikában a legolcsóbban és a legjobbakat enni. Éttermekben és kifőzdékben többynire csirke kapható rizzsel, tortillával és kevés salátával, de egyre népszerűbbek az amerikai és európai konyhák ételei is. 2 US$-ért hozzá lehet jutni melegételhez. Jellemző, hogy a marha- és a sertéshúst nem tudják jól elkészíteni. Gyümölcsből bőséges a kínálat. Banán, mangó és papaja nagyon olcsón szerezhető be, de kapható alma és szőlő is, igaz, ezek igen-igen drágák. Panamavárosban vannak gyorséttermek, de ha ilyenre vágysz, mi a helyi csirkézőket ajánljuk. A Rio Balsas mentén nem lesznek éttermek, azt esszük, amit viszünk magunkkal és amit az indiánok főznek nekünk. Az Isla Robinsonon főként tengeri halvacsorákra készülj.
Panama nemzeti itala a rum és a sör. Sörök közül az Atlas, a Balboa és a Panama hazai termék, az ára jobb helyeken mindössze 30 cent. A bor nem jellemző, és ha van is, horror áron. A helyi gyümölcsturmixok kiválók és vitamindúsak, a többség mégis szénsavas üdítőket vedel.
Panamavárosban a csapvíz fogyasztható. Dariénben a kisebb patakok tiszták és iható a vizük víztisztító nélkül is. A palackos víz drágább a sörnél. A túrákra hozz magaddal víztisztító cseppeket vagy tablettát, mert jobb a békesség...
Utazás
A repülőút előreláthatólag Amszterdamon keresztül történik, majd egyszeri átszállással az Amerikai Egyesült Államok területén (Newark vagy Houston) az esti órákban érkezel Tocumen repülőterére. Visszafelé az út az időeltolódás miatt másfél napig tart.
Helyben többnyire helyi közlekedési eszközöket veszel majd igénybe. Puerto Quimbáig buszozol, majd onnan átveszi a csónak a közlekedés szerepét. A Rio Balsas és a Rio Tuira vidékén indiáncsónakkal utazol. Motor lesz nálunk, de Tucutí felett többször ki kell pattanni a csónakból és sétálni kell.
Költőpénz
Panama pénzneme 1904 óta az amerikai dollár ($), amit helyben balboának neveznek. Az eurót könnyű beváltani, de inkább dollárt hozz magaddal. Dombornyomott bankkártyák közül a VISA-t mindenhol elfogadják, egyéb kártyákat azonban csak egy-két automata fogad el. Utazási csekk a nagyobb bankokban beváltható, de elég macerás és sűrűn akadékoskodnak miatta a bankban. La Palmában van egy bank, de okosabb, ha a pénzt már a fővárosban leveszed a kártyáról.
Túl sok mindenre nem fogsz tudni költeni, mivel ez a vidék nem igazán híres a kézműves termékeiről. A helyi népviselet alapanyagául szolgáló fát a panamai kormány rendelete alapján tilos kivágni, ezért azt Kínában gyártatják le és az indiánok is a nagyobb városok piacán szerzik be. A gyöngyfűzés és fafaragás művészete az emberák között igen népszerű, míg a kunák főként állatábrázolós vásznukról híresek.
Az élelem Panamában nagyon olcsó, talán Közép-Amerikában a legolcsóbb. Pizza 2-3 dollárért kapható, kifőzdékben ugyanennyiért csodás lakomában részesülhetsz. A helyi sör ára boltban mindössze 40-50 cent.
Áram, kommunikáció, GPS
Panamában 110 V a hálózati feszültség. A mai elektromos készülékek általában már működnek ezzel a feszültséggel is, de teljesítményük alacsonyabb. Az Dariénben és a szigeteken nincs áram. La Palmában van időszakos áramszolgáltatás, de ha tölteni akarsz, akkor ajánljuk a napelemes elemtöltőt, ami elektromos szaküzletekben kapható és interneten rendelhető. Forma átalakítóra biztosan szükséged lesz. Az amerikai típus használható, ami kétágú, szögletes csatlakozó. Bármely elektromos szaküzletben beszerezhető 1000-2000 forintért. Repülőtéren is kapható.
Panama hívószáma 507. A vezetékes hívás ára internetkávézókból újabban egyre kedvezőbb. A mobilhívás ára azonban drága. Olcsóbb megoldás, ha kártyafüggetlen telefont hozol ki magaddal, amibe helyben vásárolsz kártyát. Fontos, hogy a telefonod legyen háromsávos, mégpedig olyan, ami bírja az 1900-as sávot (van olyan 3 sávos telefon, ami a klasszikus 900 és 1800 mellett a 2100-as sávon működik, az nem jó).
Panamavárosban minden második sarkon van internetkávézó. A normál tarifa óránként 1-1,5 US$, sávszélességben azonban nagyok az eltérések, ezért ha képeket szeretnél képmegosztókra feltölteni, mindig kérdezz rá a sebességre. A legtöbb helyen van lehetőség DVD és CD írásra, azonban tapasztalat, hogy sok helyen nem értenek hozzá, ezért jobb, ha magad csinálod. Dariénben csak La Palmában, az önkormányzaton van internet, a szigeteken sincs internetkapcsolat.
Jó felbontású GPS térképeket egyelőre nehéz beszerezni, de mint minden, ez is változik. Interneten kutakodj, helyben nem lesz túl sok időd felkutatni a lehetőségeket.
Veszélyek
Veszélyekből Közép-Amerikában van elég, de ezek többsége nem a természetből származik. Panamában komoly gondot okoz a zsebesek jelenléte, éppen ezért városokban sétálva nagy értékeket ne tarts olyan helyen, ahonnan az könnyen elvihető. Fényképezőgép a nyakba legyen akasztva, a hátizsákodat - főleg buszokon - fogd az öledbe vagy hordd a hasadon. A dugipénzt oszd szét több részletre és rejtsd el különböző helyeken. A zsebedben csak éppen aktuális költőpénz legyen, amit a legjobb olyan övben hordani, amin van zseb. Erőszakos fellépésekre nem kell számítani. A hölgyek kaphatnak megjegyzéseket, de nem kell félni, a panamai fickók nem erőszakosak.
Ennél jelentősebb veszély a geriéllatevékenység Dariénben. Általában a FARC katonái csak akkor mennek Panamába, ha menekülnek a kolumbiai hadsereg elől, ezért itt nem jelentenek komoly veszélyt. Ha az erdőben megállítanak, viselkedj természetesen, ne foglalkozz azzal, hogy bérgyilkosok és drogtermesztők állnak veled szemben. Ehhez nagy adag elfogadás kell, sőt, több is annál, de ez fontos játékszabály. Komoly problémát okozhat a panamai rendőrség elit alakulata, akiket az állam a gerillák felkutatására küld a térségbe. A srácok nagyon be vannak rezelve, ezért Manené környékén lőnek mindenre, ami mozog. Sehol ne térj le az ösvényről, ne hallass angol szavakat, és nem lesz semmi gond. Mindig kövesd vezetőd utasításait!
Természeti veszélyek főként az őserdei túrákon adódhatnak. Többször volt probléma a skorpió a bakancsban vagy zokniban. Minden éjjel kösd fel a bakancsot egy ágra, reggel pedig gondosan rázz ki belőle mindent. Semmit ne hagyj éjszakára a földön. Menet közben ügyelj a keresztbe kidőlt fákra. Rá csak akkor lépj, ha meg vagy róla győződve, nem korhadt és nem vizes. Ha vizes, megcsúszhatsz és kitörheted a bokádat, ha korhadt, beszakadhat alattad, és a bokaficam mellé még össze is csípkednek a hangyák. Közvetlen a fa tövébe ne lépj, mert a kígyók szeretnek ott pihenni. A barva amarilla a legtöbbet látott mérgeskígyó, de találkozhatsz korál kígyóval is. Veszélyt jelentenek a szúnyogok, amik maláriát, lakott települések körül Dengue-lázt terjeszthetnek. Van egy bögöly fajta, aminek csípése nem fájdalmas, de petéit az ember bőre alá juttatja, ami kifejlődve 2-3 hónapig is rághatja a húsodat. Komoly gondot nem okoz, de néha kellemetlen lehet. Ezen kívül találkozhatsz különféle pókokkal és darazsakkal, amiknek csípése ugyancsak fájdalmas lehet. Közép-Amerika őserdeinek tipikus rovara a mandiga, azaz az óriás hangya, aminek csípése nagyon fájdalmas. A jaguártól és egyéb macskaféléktől ne tarts, nem támadnak emberre. A folyókban vannak krokodilok, de emberre támadásról nem tudunk.
Higiénia
Dariénben a higiéniás szint messze elmarad az európaitól. Panamavárosban egy hangulatos hostelben, Isla Robinsonon egy helyi lodzson szállsz meg. Melegvíz nem nagyon lesz, de ez nem lesz kellemetlen, mert a nagy hőségben nem is nagyon vágysz majd rá. Az Dariénben nem lesz fürdési lehetőség, pottyantós WC-ket egy-két indián faluban kialakítottak, de az őserdei túrákon a természetben kell elvégezd a dolgodat. Mivel folyóban mosnak, ezért az étkészlet nincs fertőtlenítve, gyakori ezeken a túrákon a hasmenés. Városokban kövesd túravezetődet a piacra, ő tudja kinél lehet komolyabb gond nélkül étkezni. Csapvizet, lagúnából és patakból ne igyál, csak ha van víztisztító tablettád. A kórházak Panamavárosban tiszták és nagyon modernek. Dariénben jobb, ha a piócás emberhez fordulsz.
Oltások, gyógyszerek
Kötelező oltás nincs a térségbe, azonban erősen ajánlott a Hepatitis A+B kombinált, a Sárgaláz és a Tetanusz oltások beadatása. Ezek beadását legkésőbb 1 hónappal az utazás előtt meg kell kezdeni. Panama malária által fertőzött terület, ezért nem árt, ha iratsz fel a háziorvossal egy doboz Delagilt (a Malarón és a Lariam szedését nagyon nem ajánljuk). Ezzel kapcsolatban nézz körbe az Országos Epidemiológiai Központ honlapján.
A védőoltásokról és a maláriáról részletesebben itt olvashatsz.
Időeltolódás és vízum
Panamában a közép-európai időzónához képest az időeltolódás -6 óra.
Az országba magyar állampolgárnak nem kell vízum, de hazaút előtt van repülőtéri adó (20 US$).
A Darién túra nem veszélytelen, ezt tudjuk. De a veszély mellett komoly fizikai erőpróbának is ki kell tedd magadat. Ha a vízállás nem elég magas, órákon át húzhatod magad után a csónakot, ahogy tettük azt 2010 márciusában is. A lejutás sem egyszerű La Palmából, ugyanis be kellett szereznünk az engedélyeket ahhoz, hogy az emberák földjére léphessünk. Comaganti, Chuletí és Tucutí után elszabadult a pokol. Mindenfelé fegyveres őrjáratok csónakáztak, akik kutatták a FARC harcosait a bozótban. Ettől függetlenül biztonságban voltunk, mert nem voltak komoly csapatmozgások. 7 óra csónakázás és 5 óra csónakhúzás után érkeztünk meg Llano Bonitóba, a Vörös Zóna szívébe...
Llano Bonito faluját gyorsan magunk mögött hagytuk, mivel a helyi casique tulajdonképpen kirúgott minket. Azonban indulás előtt még volt egy jelenésünk Manenében, ahol a panamai rendőrség speciális alakulata előtt kellett számot adni cselekedetünkről. A rendőrség engedélye nélkül belépni a Vörös Zónába tilos. Közel fél órán át nem engedték, hogy útra keljünk. Ezután Pueblo Nuevóba vitt az utunk, ahol Zalasarral, a falu törzsfőnökével, valamint annak unokájával találkoztunk az erdőben. Iguanára vadásztak, sikertelenül. Asszonyaik tiszteletünkre estefelé bemutatták ősi táncaikat. Érdekes a kontraszt a két falu között, pedig alig 2 kilométer van közöttük.
A Comarca de Kuna Yala a kuna indiánok autonómiája. Igazából ország az országon belül. A panamai kormány néhány éve teljesen levette a kezét a kunákról, akik El Porvenir falujától egész a kolumbiai határig benépesítik a San Blas-szigeteket. Néhány tagjuk a messzi Darién őserdeiben is fellelhető. Az odaút sem egyszerű, mert kizárólag 4X4 dzsippekkel közelíthető meg a Karib-tenger partja, ahonnan csónakkal juthatsz el a kisebb szigetekre. A kunáknak saját törvényeik vannak, országuk máig ősközösségek módjára működik, amiben roppant fontos szerepet kap a tisztelet és a szemérem. Nem lehet fedetlen testtel a földjükön járni, még akkor sem, ha hívogat a csodás tenger. A nők jellemzően orrkarikát, fejkendőt, derékkötőt és lábkarikát hordanak, a férfiak csak ünnepnapokkor bújnak egyszerű népviseletbe és tesznek a fejükre kalapot. Népzenéjük csörgőn és pánsípon alapszik. Fotózni és filmezni csak engedéllyel lehet...